Ededül

Kuncogtam magamban, amikor Sára még fordulni sem tudott egyedül, és olvastam Süveges Gergő Apa-kép-írás könyvét, amit Apa kapott találóan tavalyelőtt születésnapjára a kollégáitól. Nevetgéltem, hogy a szerző gyerekei mindent egyedül akarnak csinálni az adott fejezetben. Nos nálunk is eljött az idő, hamarabb mint vártuk. Sára egyedül áll neki sok mindennek, még cipőt húzni is, de azt tudja, hogy nem megy neki, így hagyja, hogy segítsünk. Na de a bicikli tolása...ededül, ha éppen nem ül benne, és ha észreveszi, hogy Anya keze mégis irányít, akkor Anya nem taszít. Főleg enni akar egyedül, és itt persze a legörömtelibb amikor a leves evéséhez ragaszkodik egyedül. Ha nem érteném, hogy mit jelent az ededül, akkor még hangsúlyozza: Sája ededül!

Most már biztos a jobbkezesség, a kanalat is akaratán kívül veszi át jobb kézbe, ha a tányér bal felére kerül. Evéssel kapcsolatos mániája: keze...töjöl keze. Ilyenkor valamit kézzel eszik, és a kaját le kell törölni róla, még akkor is ha utána ugyanabba a kajába nyúl ugyanazzal a kézzel, de ha őt egyszer zavarja, akkor le kell törölni, addig nem tágít: keze...keze...keze, és szinte már hisztizik. A legviccesebb az, amikor mondom, hogy jó, megtörölöm, koszos a kezed, és erre ő azt válaszolja, nem toszos, amás, vagy banános, vagy bármi, de ritkán koszos, csak a játszótéren, vagy ha kintről érünk haza.