Lelkünk nyugodalmáért

Ma voltunk Sárával egy gyógypedagógusnál, egy igazán jó szaki gyerekek területén. Azért mentünk mert... több oka is van. Főleg én vagyok az oka. Én érzem hülyén magam minden hétfői babafoglalkozás után, hogy már minden gyerek a csoportban rég jár egyedül, sőt szalad, sőt vannak akik már beszélnek is!! Nagyon jelentéktelen enyhítő körülmény, hogy akik beszélnek, azoknak nagyobb testvérük van... De közülük Andi az, aki Sárával egyidős (és most nem a kb. 1-2 hónappal nagyobb egyidősre gondolok, hanem csak egy héttel nagyobb!) és már mondja, hogy Sája, Mikici, meg hogy beletesz dobozba, ilyeneket. S hogy ne teljesen rajtam múljon, Sára kifele tartja a jobb lábfejét amikor lépik, mondta a foglalkozás vezető is. Lehetséges, hogy a hámviselés miatt, de az már nagyon régen volt, és mindig kimagyaráztam, hogy azt csak 6 hétig viselte. Nos: nem jár, pedig mindjárt 16 hónapot tölt, aztán meg ez a lábtartás. Elmentünk.

Nagyon rendes a nő, vagány dolgokat mondott, és egyből mondta, látta amit kell 2 perc után. Sára a jobb lábával leginkább lábujjhegyre lépik, néha eltalálja a talpát vagy sarkát, de a sarkával kéne érintenie a talajt. A bal lábát jól viszi. Ha áll és el kell indulnia kapaszkodva egy bútor mellett akkor inkább jobb fele indulni, mert a bal felére támaszkodik szívesen. Első megállapítás: a karja és válla, vagyis a felsőteste erősebb mint a lábai, ezért mászik még mindig inkább, ez neki kényelmes, ugyanakkor okos, mert arra "gondol" minek menjek, ha így is elérek mindent, és ha áll is és el akar jutni valahova nagyon ügyesen a földre ereszkedik és elmászik. Ha lehuppan jól kiteszi a kezét támasztéknak. Szinte már egyedül si áll. Elég ha csak egy kézzel kapaszkodik, vagy érint valamit. A bal fele erősebb, biztosabb. Gyakorlatokat kell végeznünk a jobb lábára, és a felállást is kell gyakorolni, valami alacsonyról (pl.doboz) amin amikor ül 90 fokban van a térde és bokája. A lényeg, hogy amikor felálll, akkor emelje fel a kicsi fenekét, szembe álljon fel, ne forduljon el oldalra, vagy támaszkodjon azon amin ül, hanem a én kezemet fogja és velem szembe álljon fel. Sokat kell vezetgetni úgy, hogy csak egyik kezét fogjuk (ez már egyre jobban megy). A hámról azt mondta, ha csak 6 hétig viselte inkább megelőzés volt, és látszik, hogy nincs gond a csipőjével. Kaptunk tanácsokat a gyerekcipőkre vonatkozóan, miután alaposan megvizsgálta ami velünk volt. A saroktartás-keménység jó, még hajlákonyabb talpú legyen, és legyen a belselyében talpközépnél még nagyobb emelés a talp belső felének, főleg Sárának nagyon kéne ez, mert a lába belső felére támaszkodik, azt ki kéne nyomni. De majd ha már megy, akkor mindenképpen a cipő nélküli járást kell szorgalmazni.
A cél: álljon egyedül és kezdjen el járni. A lábtartásban nem biztos, hogy látványos sikereket érünk el. Azért a járás a legfontosabb, mert hamarosan kimegyünk a tágabb határidőből, amíg a gyerekek el kell kezdjenek járni. És azért is fontos ezzel foglalkozni, mert később ez a járás hat a gerincére, tartásra, stb. Azt mondta a szaki: karácsonyig el kell induljon (lesz ott karácsonyfaborogatás!). Ha nem, januárban menjünk vissza. Aztán amikor elváltunk, akkor mondta, hogy mindenképp menjünk vissza, mert látni akarja mivé alakult. Most naponta 10x gyakorlatok. Nyújtjuk a külső alsólábizmot (vádli külső része), mert az rövidebb, ezért tartja kifele a lábát. Mondogattuk is ma Sacónak: na gyere te feszegetni való! Mert valóban a térde fele kell feszegetni a lábfejét lábujjastól. Nem szivesen, de tűri. El kell vonni a figyelmét játékkal, miegymással. Ott megmutatta hogy csinál az oroszlán, tik-takkoztunk, csip-csip csókáztunk, nyávogtunk. Ami a legjobb volt az egészben: megdicsérték. Azt mondta a gyógytornász néni, hogy jó gyerek, és értelmes, okos...sőt! Na ez a sőt szeget ütött a fejemben. Azt hiszem arra gondolt, hogy a korához képest. De remélem, hogy nem az a fajta sőt, aki 5 évesen túljár az anyja eszén, vagy aki matekból harmadikban jobb lesz mint az anyja most (habár ahogy manapság a tananyag változik - mindegy, a matek az apjáé, és a fizika és kémia, enyém az irodalom és idegennyelv, meg törci). Legyen csak az az okos aki mondjuk mire 50 leszek okosabb lesz nálam, akkor majd remélem könnyebb lesz elismerni, hogy a fiatalok okosabbak.
Összességében: nagy kő esett le a szívemről és volt egy kisebb májdagadásom is, Sára meg kiélhette a labdamániáját, mert volt ott kicsi, nagy, közepes, mindenféle. Ahogy mondják: she is just into it (in love with balls!).