Hogyan lehetnénk boldogabbak?

Kedden, 9-én érdekes előadást hallgattam meg a Mesterkurzus sorozat keretén belül. Volt már Vásárhelyen Müller, Ranschburg, Vekerdy, Csernus. Az első három előadását meghallgattam volna, de vagy nem volt pénzem jegyre (tény: nem olcsó mulatság korunk "mestereit" élőben hallgatni), vagy nem volt bébiszitter, vagy későn áltam neki leszervezni a dolgot. Most időben szóltam Apának, ő sárázott este, míg én Bagdy Emőkét hallgattam. Ez a nő egy duracell nyuszi, belevágott és csak mondta, mondta, mondta, levegővételnyi szünet vagy egy korty víz nélkül. Másfél órán keresztül beszélt arról, hogy mi kell a boldogsághoz, amit tulajdonképpen inkább boldogulásnak nevez. Aztán még fél órát válaszolt a résztvevők kérdéseire. Tulajdonképpen azt mondta el, amit eddig is tudtam és nagyjából mindenki tud, csak ő összefoglalta, alátámasztotta kisérletekkel, kutatási eredményekkel. A boldogsához kell: optimizmus - az optimisták boldogabbak. Légy altruista, segíts másokon önzetlenül, ez velünk született tulajdonság, a génjeinkben van, ne nyomjuk el. Tudjunk hálát adni, az jó nekünk is, a másiknak is, ha tudunk köszönetet mondani. Legyen valami elképzelésed az életről, felfogásod arról miért vagy, hol a helyed, stb. Aztán legyen egy képed a jövődről, mit akarsz elérni, hová akarsz jutni 5-10-15 éven belül. Az érintések fontosak, ölelés, simogatás, kézfogások, stb. Tömören ennyi, de ő érdekes kutatásokkal színesítette mindezt, ja és persze bejött az egészség téma is, ami fontos a boldogsághoz, de nagyjából az a lényeg, hogy a beteg lélektől lesz beteg a test. A kérdésekre válaszolva kiderült, hogy a férfiaknak is van középkori krízishelyzetük, amit náluk is klimaxnak nevezünk, és a kamaszkor sokban hasonlít az életünk delén átélt periódussal: megint azok a kérdések - ki vagyok, mit akarok, hová tartok. Azt is megtudtuk, hogy még nem találták ki a módszert amivel valakinek fejleszteni lehet a humorérzékét, az vagy van valakinek vagy nincs. A gyerekkorban alakulhat ki, sok múlik a szülőkön, leginkább azon akit példának tekint a gyerek. Tehát komor anyának ritkán lesz vidám, jó humorérzékkel megáldott lánya.
Rövid interjú az előadóval a Pszihótrillák november 11.-i adásában itt.