Mint hal a vízben...

olyan jól elvolt Sára a tegnapi babapancsin. Júliusban voltunk utoljára, és szerintem már nem emlékezett. Az elején nagyon megvolt lepődve, kapaszkodott belém, amikor bementünk a medencébe, de kb. 10 perc alatt bátrabb lett mint valaha. Nagyon elemében érezte magát. Mozgott is a vízben, leginkább a játékok érdekelték, kapott utánuk, sok labdát összegyűjtött. Kiabált, beszélgetett minenkinél hangosabban, még csitítgattam is. Rúg-kapált, de a lábait még nem mozgatja annyit mint a kezeit és felsőtestét. Egyszer ivott is a vízből, akkor köhécselt, de nem sírt. Többször vizbe került a szája-orra, de nem történt semmi, mintha észre se vette volna, talán kicsit meglepődött és hamar kikapta fejét a vízből. Sokat mosolygott mindenkire, még játékokat is adott oda más gyereknek, és amit eddig sosem csinált: végigmászott a vízen lebegő szivacson a labda után. Nem kellett unszolni, hogy na gyere másszál. Meglepően megbátrodott, és már így első alkalomkor. Ilyen jól még nem telt el babapancsi. Utána piros volt az arca, és ez még inkább kiemelte szemei kékségét, olyan szép volt!