A feltörlésről

Jó pár hónappal ezelőtt mondtam sogórnőmnek, hogy túlzásnak tartom amit csinál: naponta 5-6-szor felseper-felmos előszobát, konyhát minden evés után. És lám, lám...most ugyanezt csinálom: ha valaki jön - feltörlök, ha valaki megy - feltörlök. Minden evés után a konyhát felseprem (legalábbis azt a felét ahol eszünk), és ha ragacsos hullt le, akkor fel is mosom. Sógornőm gyereke sokkal hamarabb mászkált, ezért is buzgálkodott ő már rég (kölkök egyidősek lévén), amikor Sára még csak ült egyhelyben, ahová éppen letettük. Engem is idegesít, hogy az előszobából egyből a nagyszobába lépünk, és minden koszt beviszünk, aztán meg a gyerek előtt sincs akadály, mindenütt mászkál a lakásban. Ha valaki elővesz egy cipőt, vagy bejön vele, por vagy sár hull le, még ha kevés is. Apa elmegy melóba - feltörlök, hazaérünk sétából, levetkőzünk - feltörlök, ha valakik elmennek tőlünk feltörlök. Mégis napvégére beszürkül Sacó világosabb színű nadrágjainak a térde!