Vagy-vagy

Lányom választás elé állított: vagy átalussza az éjszakát, de nappal nem alszik, vagy megébred éjjel, és akkor délben is szunyál két, két és fél órát. A héten ezt csinálta a kiscsaj, nem akart aludni nappal, de szerencsére éjjel jól aludt. Már világos volt, amikor megébredt először és miután behörpintette a tejadagját természetesen ciciből, visszaaludt 9- fél 10-ig. Már többször is mondtam, nem esett messze az alma a fájától, olyan mint a szülei: későn fekvő - későn kelő. A keddi babapancsin megkérdezték, hogy még kétszer vagy már csak egyszer alszik napközben. Szinte azt mondtam egyszer sem, de aztán válaszoltam, hogy már hónapok óta csak egyszer alszik. Tehát a mi lányunk nem egy nagy alvó, mondták páran, hogy majd az oviban megtanul aludni. Reméljük. Tudom, hogy a világ érdekes és fel kell fedezni, és földi létünk talán túl rövid ahhoz, hogy átaludjuk egyharmadát (statisztikák szerint ennyit alszunk el az életünkből átlagban), de egy gyereknek az alvás fontosabb mint egy felnőttnek, nem beszélve róla, hogy az idegpályák ilyenkor fejlődnek a babáknál.