A babamenü igazodik a baba korához. Egy időre leragadtunk, nem igazán kapott új kajákat kb. 2 hónapig. De most közelítvén az egy évhez már bátorkodom Sárának normális kajákat adni. A normális például az, hogy már kapott felnőttek számára elkészített ételt. Csak az állagán változtattam, vagyis pépesítettem. Ilyen volt a zöldségleves mindennel ami benne volt: krumpli, borsó, paradicsom (csorba volt), sárgarépa, zöldfűszerek. Evett már zöldpaszulylevest is, ami rántással (!) készült. Eddig csak a zöldpaszulyt pasziroztam meg neki a levesből, de most mindenestől kapta. Ágómamánál evett felnőttkrumplipürét (tejjel készítve) és kolbászzsírba forgatott kruplit is sült csirkehusival. Természetesen a sülthúsnak csak a belsejét ehette, nem a fűszerezett, zsíros, pírult külső részt. A tegnap reggel például katonákat adtam neki: vajaskenyérdarabkákat keményre főtt tojássárgájával. Ilyent már evett múlt héten otthon, csak a tojás helyett sajt volt a katonák mellett. A kenyér már mindennapi eledel, mint minden magyar embernek. El sem tudjuk képzelni, de rengeteg olyan része van a világnak, ahol nem esznek kenyeret, főleg nem olyan formában mint mi. Amerikában dolgozó ismerősök mondták, hogy milyen nehéz egy normális kenyeret kapni az üzletekben, ha van is, csak a toastnak (pirítós) való kenyeret lehet kapni, vagy egyéb pékárút. Gondoljunk bele, hogy lehet megenni egy jó csirkepaprikást anélkül, hogy kenyérdarabot mártanánk a szaftjába, vagy mivel ennénk meg a kikavart padlizsánt, zakuszkát, stb. Sacó nagy kenyérfaló, majdnem annyira imádja mint a pufulecet, vagy "nyugdíjas miccset" ahogy tatáék nevezik.
Az eledel mennyisége is nő hónapról hónapra. Ma reggel már például megevett egy egész banánt egy nagy barackkal és őrölt keksszel, és ez még nem is volt elég: rágyúrt még egy fél jaurtot gabonával. Vizet is többet iszik mint eddig. Aggódtam, amikor csak kortyokat ivott naponta, de pár hete már megissza a fél csőrös poharat egyszerre. Lehet ebben az is közrejátszik, hogy jól esik az ínyének ha rágcsálhatja a műanyag vagy szilikon pohárrészt.
csütörtök, július 15
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
2 megjegyzés:
Ugyesek vagytok! Egezsegetekre!:)
Nekunk is eleg nehez itt, Ausztraliaban finom, igazi kenyeret kapni. Egyetlen egy pekseg lancot talaltunk ahol finom kenyeret, pekarut keszitenek, az is nemet es mereg draga, 7-8 ausztral dollar. Amugy 1-2-3-4 dollar egy kenyer de valoban nem az igaziak. De van egy nagyon jol bevalt krumplis kenyer receptem:) Egy idoben hetente sutottem, mostmar ritkabban de meg mindig azt esszuk a legszivesebben.
Udvozollek es puszillak,
Maria
Na igen, Japánban is csak azért ehettem normális kenyeret, mert szállodában laktam és ott volt mindenféle, így a nyugatiaknak szánt ételféleség is, mert ott mindenféle ember megfordul a világ különböző pontjairól. De az üzletekben sehol. Mi is fontolgattuk, hogy veszünk itthonra egy kenyérkészítő konyhagépet, de félek, hogy nem használnám ki, nem is lenne olcsóbb venni a lisztet és belevalókat, na meg helyszűkében is vagyunk, hova raknék egy akkora gépet?
Megjegyzés küldése