Bolondos hétvége

A hétvégi kánikulában nem juttunk el mininyaralásra sehová, mert apának dolgozni kellett és csak fél szabadnapjai voltak. De sebaj, ha nem mentünk mi vízpartra, hát elhoztuk a vízpartot a teraszunkra. Vettünk két kis gumimedencét. Egy picit a babának és egy nagyobbacskát anyáéknak, meghordtuk vízzel amit a nap jól felmelegített. És akkor elkezdődött a mulatság! A felnőttek hűsültek-napoztak-pancsoltak-lazultak-bohóckodtak amíg Sára aludt délután. Amikor felkelt és már nem sütött hétágra a nap, akkor beletettük őt a halacskás-meduzás medencéjébe, melléje a gumiállatkákat, amiket aztán mind kidobált a medencéből (valószínűleg nem találta egynél több férőhelyesnek). Nem volt túl bátor a csaj így első alkalommal, de azért a kezeivel pancsolta a vizet, csak éppen nem mocorgott, olyan jó nyugis Sára stílusban ült a medence közepén mint Buddha és figyelte a dolgokat maga körül, mintha meditált volna. Az esti babafürdetést is a teraszon valósítottuk meg a gumimedencében.
Aztán még azért is bolondos volt a hétvége, mert anyát egy ideje nem hagyja nyugodni a gondolat, hogy ki kéne próbálni a görkorcsolyázást, mert jégkorcsolyázni nagyon szeret, hátha a görkori is beválna. Múlt héten kértem kölcsön egy pár kerekes cipőt. Vasárnap beleugrottam, mert vagy két számmal nagyobb a lábamnál, és lementünk Sárával meghódítani görkorival a tömbház környékét. Sok pár szemet nyítottunk nagyra amint elszáguldottunk az emberek mellett: egy szédült nő görkorcsolyázva tol egy babakocsit benne egy kacarászó gyerekkel aki kétkézzel kapaszkodik, és égnek áll a haja. Nagyjából ez volt a kép. De Sára nagyon élvezte a száguldást, szintúgy én is, mert könnyű korizi ha van amire támaszkodni két kézzel. Ha a babakocsi megállt, akkor Sacó alőre-hátra dőlingézve jelezte, hogy MÉG, MÉG! Persze azt is széles szájjal kacagva fogadta, ha repültem vele szembe, aztán amikor odaértem eléje, kikerültem őt egy jobbra vagy balra kanyarral, tehát nem ütköztünk. Még gondolkozom, hogy milyen gyakran akarom ezt művelni, és szükségem van-e egy saját pár görkorira, hogy a közel harmincvalahány fokban a vastag cipőbe jól befülledjen a lábam. De akár ősszel is korizhatnék, amikor nincs ilyen meleg. Tanulnom mindenképpen most kell, amíg Sára babakocsis, és van amibe kapaszkodnom, mert aztán a totyogóperiódusban, nem húzhatok csak úgy el mellőle kerekeken, akkor majd együtt kell totyogjunk.