Most már értem

Azt értettem meg amióta Manókánk nincs itthon (újjé, félidő lejárt, még 6 nap van), hogy gyerekkorunkban miért volt olyan tisztaság, rend, sehol egy porszem, friss illat, üres szennyestartó, még a mosogatószivacs is új, egy cipő sem elől helyzet amikor hazaértünk két-három hét falusimamánál levséből, vagy táborból, stb.

Jönne most valaki hozzánk!

Akkor volt anyunak ideje, energiája és ereje (és valószínűleg értelme is akkor volt) megtenni mindazt, amit mellettünk csak úgy állandóan tett, de sose jutott a végére.

Mi is ezt csináltuk a napokban, ha lehet minden legyen kitakarítva, legalábbis a legtöbb dolog amire rég nem jutott idő: vasalás, mikró kivikszolása, szőnyegek kiporolása, minden szennyes elmosása, szemét-kacat-stb. összegyűjtése, szobák átrendezése, szekrényben rendtevés, elpakolás, szekrény tetejének leporolása, rég kilyukadt ágynemű megvarrása, stb. Részletek, amikre máskor nem jut idő, vagy energia, vagy kedv...

És mindezt élvezheti az ember pihenve 2-3 napot, amikor is megérkeznek a csemeték!