Komoly párbeszéd 3

Minden munkanap reggelén a kiscsaládom otthon maradt tagjai felhívnak amikor én már rég bent vagyok melóban, rutin lett, hogy amikor még lustiznak/nyújtózkodnak/vakaróznak az ágyban vagy éppen ettek már és készülnek Anyát fel kell hívni. A szokás igenis nagyon komoly, mert ha véletlenül nem történik meg, akkor Sára fogja a telefont, odaviszi Apának és mondja, hogy Anya.
A rutinbeszélgetések nagyjából így folynak le:
- szia Sára
- szia
- anya
- hogy vagy?
- jó
- jó kislány vagy?
- nem ete (nem eszek)
- reggeliztél?
- iden
- mit reggeliztél?
- ama, banán (akkor is ha még éppen nem evett, de ezt fog enni)
- na egyél ügyesen, van jaurt is, tej
- nem ete
- de egyél valamit mert ha nem éhes maradsz. Fogadj szót Apának. Kicseréltétek a pelust?
- pisi
- légy jó kislány
- jo jo
- mentek Apával Manyinénihez
- néni
- na szia. küldesz puszit Anyának?
- puszi. és cuppant
Nagyjából minden reggel ez hangzik el, a sorrend lehet egy kicsit más.
A múltkor mind otthon vagyunk, tevés-vevés a konyhában, Sára kijön a szobából fülén a telefon:
- hajó..nem ete...jo...jo nem ete! nem ete!
Persze a röhögést magamba folytottam, csak éppen megböktem Gergőt, hogy nézze már meg, hogy diskurál Sacó egyedül a telefonnal. Olyan ennivaló volt!