Ködös idők - bent játszós napok

Az utóbbi 4 napban minden programot kihasználtam és kreativításomat bevetettem, hogy a kiscsajt a négy fal között is jól elszórakoztassuk, még ha nem is csak otthon. Arról már nyavajogtam, hogy mennyire várom a tavaszt, nyarat. A mostani hétvége is megerősített várakozásomban. Nem írok újdonságot, más anyukák is panaszolták blogjukban: napok óta (de lehet, hogy hetek) köd van. Hol sűrűbb, hol ritkásabb, de csak néha szakadozik fel, mondjuk pont délben. Ma volt egy óra napsütés is, de 3 óra múlva már 5 méterre se látok ki az ablakból. Volt egy szabad hétvégénk, amikor meglepően még Apának sem akadt tennivalója házon kívül (és belül is csak kevés). Elmentünk sétálni szombaton fel, a sokak kedvenc szabadidős- illetve játszóterére, a Somira. A sár nyakig ért, mondanom sem kell. De hát köd éppen nem volt, csak f..som idő, mondjuk mi erre, vagyis szürkeség, nedvesség. A hőmérséklet tűrhető volt. Ekkora gyerekek simán eltölthettek másfél-két órát a szabadban, még így januárban is. A legtöbb hintát és mászókát kipróbáltuk, még egy csúszdát is szárazra töröltünk, hogy a gyerekek tudjanak csúszdázni. Sára ki is élhette lépcsőzés iránti állandó vágyát. A manó most először gyalogolt kint szabadégalatt úgy igazán semmibe és senkibe kapaszkodva. Persze a ruhája sáros lett, de hát ennyi belefér: egyből minden felsőt a gépbe, csizmát anya dürüszölte a kagylóban. Este is mentünk volna ki sétálni, de esett az eső, így Bencéék jöttek át hozzánk, és mehetett a fogócska, mert most már Sára is fel tudja venni a versenyt ha vele egykorút kell kergetni körbe a házban, igaz, még mindig inkább mászva közlekedik ha sietni kell :)
Vasárnap tudtunk délben sétálni a napon kb. fél órát, este a felnőttek színházban voltak kettesben! Bizony ám: VAN BÉBISZITTERÜNK! Nem kis energiába került, de végre találtunk valakit, aki tud Sacóra vigyázni rugalmas programmal, csak előre egy-két nappal kell egyeztetnünk. A témáról majd egy következő bejegyzésben írok bővebben. Most elég annyi, hogy ez is változatos volt Sárának, mert bent volt házban, de nem otthon: felfedezhetett egy új hajlékot, játszott, evett-ivott, énekelt, zenét hallgatott és még rajzolt is a "nénivel".
Hétfőn délelőtt a szokásos Caritasos babafoglalkozáson voltunk, ezzel eltelt a délelőtt, megint csak bent, utána egy fél órát sétáltunk csak. Nem tudtam eldönteni, hogy van köd vagy nincs, ezért Máttyás királyos sztorisan: ki is vittem, de keveset is. Alvás után Mikiéknél voltunk, ott is játék, persze nem az otthoni megszokott játékok. Ma délelőtt egy másik helyre cipeltem el Sacót babafoglalkozásra, ez itt van közel hozzánk egy tömbház aljában. Most voltunk először. Ez is tetszett, igaz kicsit zavaró, hogy nagyobb gyerekek is vannak, mindenki másfélét játszott a szabadprogramban, mert más fejlődési szakaszban vannak a gyerekek. Sára élvezte a rengeteg játékot, könyveket, alíg lehetett egy-két éneklős-mozgásos játékkal lekötni, mind a labdák és játékos dobozok fele vette volna az irányt. Valószínű ha többször mennénk megszokná a környezetet, már annyira nem foglalkoztatná melyik sarokban mi van, és jobban figyelne a foglalkozásokra.
Tehát ha bent is ültünk, de változatos volt a programunk. És még csak január, a folytatásban is ki kell tölteni valamivel a szabadidőt.