Apa apa apa apa apa

Amióta megtanulta kimondani, és tudja is hogy mit (kit) jelent, a mondandója 70 százaléka apa. Ha megcsörren a kulcs a zárban: apa!, ha felkel: apa!. Apa fel, apa le, apa jobbra, apa balra. Amikor felébred odamegyek hozzá, mondja apa és mutat a másik szoba fele. Egy idő után rájöttem, hogy én is apa vagyok neki. Volt, hogy felébredt, én mentem oda hozzá, mondta apa, de nem mutogatott semerre. Aztán volt, hogy ültem, odajött, mondta apa. Elmagyaráztam neki, hogy én nem apa vagyok, apa nincs itthon, elment dolgozni, táj-táj, apa el, kifele mutogattam, az ajtó fele. Úgy tűnt megértette, mert ma miközben ebédelt a székében, egyszercsak mintha eszébe jutott volna valami. Rámnéz, mondja apa, és elfordítja a fejét az ajtó fele, mutogat a lakásból kiefele. Persze helyeseltem, és válaszoltam: igen, apa nincs itthon, de jön este. Közben az anyát is nagy erőbedobással próbáljuk megtanítani, de csak ö-ö, vagy a-a lesz belőle.
Az alma ama, de a narancs is ama lett, a clementine is ama. De ma nézegettük az epret a könyvben, és kimondta epe.
Az abda mindenre vonatkozik amit eldob, és nem csak a labdára. A múlt héten a citrommal gurigázott, valahányszor eldobta mondta abda. Ha bármit eldob: abda.
Apa nagy kedvence lett a lepke, nagyon élvezi ahogy Sacó hnye-hnyezik. :)

A-á-e-o

Ezek a magánhangzók, amiket Sacó kimond. Egyebet még nem. Az o-is, csak a ho-ho-ho kombinációnál születik meg, nagyon hegyes szájcsücsörítéssel, mert megtanulta, hogy: Ho-ho-ho (jön a Télapó!) :))
A papagáj papa, a manó mamam(?), ha almát lát: ama. Ma elmentünk egy kirakat előtt, meglátta az óriási lehúzós almát, mondta ama, ez elején le se esett miről van szó, aztán néztem merre néz, s megláttam az almát jó nagyban persze, de csak egy fél alma volt, takarva kiwiwel, banánnal, ki figyeli amúgy is a kirakatok lehuzijait?!

Tíz-tíz , tiszta víz!

December 4-7. között megszülettek Sára első örlő fogai, lent, szépen szimmetrikusan, jó nagy helyet hagyva még az előőrlőknek.Viszonylag könnyen jöttek, kicsit volt csak zsémbes két napot, egy-egy éjszaka felsírt egyszer, nyálazott és rágta a kezeit kb. 5 napig. Ez semmi, ahhoz képest, hogy egy-egy gyerek hogy megkínlódik a fogzással, és ha látnátok milyen nagyok ezek a fogak! Na persze lencsevégre kapni lehetetlen, Apa is alig tudta szemügyrevenni őket. Welcome fog nr. 9 & nr. 10!

Téli örömök

A Mikulás járásból nem csináltunk túl nagy ügyet, a legtöbb meglepetést már otthon megkapta Sacó (és mi is), amikor 4-re esküvőre (!) mentünk haza. Pont Mikulás hétvége volt, itthon már csak odaadtuk neki amiket mi szántunk az alkalomra: 3 játék (www.ctf-co.eu -n található a katalógus, egy bemutatójukon voltam, ott lehetett vásárolni) + 1 könyv. A héten még megérkezett két keresztmama is ajándékkal, csupa apróság: hajcsatt, babakrém, karamella, fogkefe. Minden visszafogottság azért volt, mert úgy gondoljuk túl sokat még úgysem ért az egészből. De azért a Télapót már felismeri bárhol, az üveggömbön tanulta meg hogy néz ki. Az üveggömb énekel, havazik benne ha felrázzuk, Télapó és egy manó pedig fát díszit. Azóta megmutatja a Télapót a reklámszatyron, a könyvben, az utcán. Péntek esti programnak pedig kitaláltuk, hogy megnézzük a feldíszített főteret, a város által állított fenyőt, persze a levegőn sétálás a lényeg. Másfél órát barangoltunk a hidegben. Meg kell mondjam pozitívan lepett meg a díszítés ügye, nem volt olyan giccses és rengeteg színben pompázó (értsd: piros-sárga-kék-ezüst-arany-fehér) a főtér, és a fa is ízlésesebben volt feldíszítve mint előző években. Az egésznek összeillőbb, összehangoltabb volt a koncepciója. A főtéri parkocskában, a téren ahol nyáron a rózsák illatoznak két Mikulás felváltva egy lovas szánon megkocsikáztatta az arra vágyókat, persze főleg a gyerekeket. Apa nem bírt ellenállni, és Sárával tettek egy kört. Sajnos fényképezőgép nem volt nálunk, a telefon pedig nem igazán arra való, hogy éjszakai karácsonyi kivilágításban mozgó alakokat szépen megörökítsen. Az élmény volt a lényeg, főleg nekünk látni, hogy Sacót nem lehetett a ló mellől elmozdítani. Sokáig bámulták Apával, még meg is simogatta, mutogatta, nagy izgalomba hozta őt a paci. Ha pár méterre eltávolodtunk, akkor már tekerte a nyakát, kereste és mutogatott a szegény párára, akinek a hidegben csapzott volt már a szőre, de legalább egy pokróc volt rajta, és türelmesen rótta a köröket. Az óriási, apróégős girlandokkal körberakott hóember alakokat is megvizsgáltuk mind, megfogtuk a murokorrokat, szerintem ezek a díszek is szebbek és egységesebbek voltak mint előző évben. Aztán egy darabot gyalogoltunk hármasban. S miután Sára egy kiválasztott 5 négyzetméterről nem akart elmozdulni (természetesen e terület lépcsőt is tartalmazott), úgy döntöttünk ő Apa nyakában ülve folytatja a sétát.
Szombaton és vasárnap a kimenőnk autópiacon koválygással, használtautónézéssel volt egybekötve. Bárhogyan is összefonódott életünk utolsó 5 éve a kis KA-val, szegény kezdett fáradozni, ideje lenne lecserélni. Nem beszélve a családi léttel járó csomagok tömkelegéről, amiket lassan már ölben fogva kell szállítani helyszűke miatt. Sára ki brrrumm-brrummmolhatta magát, és még kutyákat is láttunk (apropó: fejlődés kutyaugatásügyben - már nem torokhangon, hanem csücsörítve mondja, hogy vau-vau!).
Friss levegőből mínuszfokban ennyi elég is volt egy-egy napra. Az igazi összhanghoz csak a hó hiányzott, ami ma meg is érkezett.

Bizonyíték

Itt álljon hát a bizonyíték, hogy Sára elkezdte inni a tejet. Kezdte a savanyú tejjel, amiből akár egy egész csészével is megiszik. Az édesből még csak napi pár kortynál tartunk, de ez is haladás ahhoz képest, hogy eddig csak fintorgott. Valahogy mindig a mi csuprunkból esik jól neki inni.

16

Sára úgy betöltötte a minap a 16. hónapot, hogy észre se vettük. Csak este eszméltünk, hogy jé, ma negyedike. Eképp kopnak ki egy idő után a hónapszámlálások, ahogy kikoptak a hétszámlálások, és maradnak a nagy mérföldkövek: évek, félévek. 2 és fél éves lesz már 28 hónaposan (amúgy az 30 lenne), még 33 hónaposan is (36 a 3 év). Majd gondolom jön egy ilyen elméleti határ, amiután már csak 6, 7 vagy 8 éves, fél nélkül.

Alszom én így is, úgy is

Néha arccal a matracnak. Ilyenkor közel hajolok, hallgatom szuszog-e. Próbálok motoszkálni úgy, hogy éppen fel ne ébredjen, de azért az arcát fordítsa oldalt.

Ez nem játék, valóban alszik!




Tudom szemétség alvó gyereket megvakuzni, de olyan édesen aludt, megakartam örökíteni, és csak egy képet készítettem, és a gép ekkora homályban fekete képet csinál vakú nélkül.