szerda, július 23

2013 júniusi bulgár tengerparti nyaralás

Megér egy külön képes bejegyzést...

















Tenger után egy kis gyerekkori nosztalgia

A júniusi Bulgáriás nyaralásunk előhozta a gyerekkori nyaralási emlékeim a családdal. Leginkább a tengeres sátrazások...bizony van egy kis különbség az akkori sátras két hetes és a mai all inclusive 4 csillagos 7 napos tengerezés között.... Éjjel indultunk, lefektettek előtte felöltözve, de nem sikerült túl mélyen elaludni, amire kellett kelni. Be az autóba, amienk hátső ülése meg volt vetve, hogy aludjunk. Gyerekülés? Az mi? A kis Dacia tetején a nagy csomag sátor, ruha-cula egyebek az utastérben, kaja-edény a csomagtartóban. Reggelre meg is érkeztünk. Akkor az 1310-es Dacia csomagtartója volt a konyha, mellette kis elkerített résszel, amit úgy oldottunk meg, hogy vásznat feszítettünk ki: becsíptük a dacia hátsó ajtójához, aztán egy cső mögé kihúztuk s majd erősítettük a sátor oldalához. A bekerített rész volt a sátor udvara és ebédlő is egyben. Anyukám nagyon praktikusan tudott pakolni, szépen dobozkákba kimért mindent otthon. Ilyeneket ettünk, hogy hamar menjen és kis gázpalackos rezsón el lehessen készíteni a csomagtartóból: puliszka tejjel, túrós puliszka )és amiket lehet vele enni például lekvár), tejbegríz, ábc leves, tojás minden mennyiségben: rántotta kolbásszal, tükörtojás, főtt tojás (ezeket első napokba ettük mert az ilyesmit hűtőládában tartottuk), prézlis laska, pástétomos kenyér, lekváros kenyér, pardicsomleves paradicsompasztából. Szóval ő se ült órákat a "konyhába", de nem is ettünk extra kajákat. A parton sátraztunk, egy köpésre volt a víz, Mamaiara jártunk, teniszeztünk sokat...és minden nap kaphattunk valami finomságot: fagyit, csöves kukoricát, Colát :) Apám feljegyezte minden nap mire mennyi pénz ment el. Kötelezően minden évben a nyaralás második napján képeslapokat küldtünk a családnak (mit tud erről egy mai gyerek...) és telefonáltunk haza kétszer-háromszor, hogy megérkeztünk és otthon minden rendben van-e. Persze miután kiálltuk a sort a public telefonnál, és bedobáltuk a fém 100 lejeseket. Ej be lennék még egyszer gyermek...

Nincsenek megjegyzések: