2013 július: Tusványos, a kihagyhatatlan

Egyesek szerint gyereknek nincs mit ott keresni. 2012-ben egy napot gyerekekkel, egy napot gyerekmentesen voltunk, persze estére ők nem maradtak. Gyerekmentes életünkbne minden évben legalább egy napot, vagy többet, még ha autóban is kellett aludni - itt voltunk. A CsakEgy (CsikiAnyák Egyesülete) sátrat nagyon élvezték a gyerekek. Egyre családbarátabba ez a hely, ami hangsúlyozza, hogy nem fesztivál - még ha olyan is a hangulat - hanem Szabadegyetem és Diáktábor. Aztán mamához vittük Sepsire a lurkókat, és utána visszamentünk bulizni. Kicsit tömeg és meleg és por van, de pár órát kibír a gyerek is, ha van egy olyan sátor, ahol játszhat, pihenhet, rajzolhat, ehet, közben persze én is ücsörgök a fa tövében és sörözök meg összehívom az ismerősöket s pletyózok. Férj is az a fajta, hogy Tusványost már csak azért sem hagyja ki, mert félig ott nőtt fel, és mert ott aztán minden ismerőssel találkozni lehet, ha csak egy évben egyszer is. Már nem is a koncertekért megyünk, hanem a hangulatért. És persze minden évben beszerzek valami vásárfiát, jó kis kézműves dolgot, vagy könyvet, idén fülcsiket vásároltam és könyvet a gyerekeknek. Az idei re nem vittünk gyerekeket, mamáéknál vakációztak, és nekem ebbe a Tusványosba minden belefért: volt Szent Anna tavazás, fürdés kollégákkal, ettem: lángost, kürtőst, kukoricát, pörköltet (vagyis fesztiválkaják kipipálva), régi barátnéimmal pletyóztam, andalogtunk Budapest Bárra Apával. Ez mind hétköznap. Hétvégén visszamentünk barátainkkal, buliztunk haverokkal Balkán Fanatikra, sok zsíros kenyeret ettünk, söröztünk, hajnali 5-re értünk haza. Jó volt, csak éppen sok mindenben pechesek voltunk: leutazás előtt pár órával belénk jött egy autó a stopnál, cégautóval voltunk ráadásul, egy óra dekkolás a rendőrségen, aztán elindultunk valahogy Tusnádra és leradaroztak Csíkban, a haver aki vezetett bűntetést kapott. Éjjel a koncert után haverina elvágódott egy lépcsőn, és a mentőautóban kötött ki fájó gerinccel...tehát kalandos nap volt, de szerencsésen hazeértünk. Vasárnap ültünk a fenekünkön, mostam, vasaltam, főztünk. Mitől ez a nagy lazaság? Hát úgy, hogy csak négy nap múlva megyünk a gyerekek után mamáékhoz, de most már hiányoznak, két hete nincsenek itthon.