Megérdemel egy bejegyzést mókuskánk, mert nem rég töltöttük az első hónapfordulót. Minek? Khm-khm...április 28. óta nem hord nappal pelenkát! Amennyire féltem ettől a leszokósditól, annyira simán ment...aránylag. Az a pár baleset belefért. És amennyire felhagytam én a parázással, annyira jött bele ő abba, hogy mit és hogyan kell csinálni. A bilit kb. annyira fölösleges volt beszerezni, mint a kiságyat (persze most Matyi kihasználja), abban pár hónapot aludt csak (egyéves koráig mellettem, majd jóval két éves kora előtt már a nagyágyában), a bilit párszor használtuk, de valójában csak porfogónak volt jó, mert amire eljött a valódi szobatisztaság ideje a leányzó simán felteszi egyedül a vécészűkítőt, lehúzza a nadrágot-bugyit, felmászik a vécére, elvégzi a dolgát, utána megtörüli magát, lehúzza a vécét, és csóré fenékkel szalad hozzám, hogy "pisikáltam egyedül!". Aztán persze jön egy kis utánatörlés, kézmosás közösen. A nagydolognál mindig szól és segíteni kell, de egy hónap után mondhatom, hogy a nappali dolgokkal minden rendben van. Reggel a pelus néha száraz, néha nem, de úgy érzem ezzel még várhatunk. Játszótéren is szól ha pisilni kell, olyankor futunk a bokor-fa tövébe, ha már közvécék nincsenek, de amilyen állapotban lehetnek itt nálunk, inkább ne is legyenek... Utazás közben is szólt már, hogy kell, de azért biztonságból egy eldobható pelenkázó alátétet a feneke alá teszünk, az autós ülést mégiscsak nehéz tisztítani-szárítani.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése