2013 Április

Áprilisben kezdődött az ihaj-csuhaj, ugyanis akkor mentem vissza dolgozni. Matyi csak szeptemberben tölti a kettőt, de most adódott a lehetőség, most kellett elfogadni. A március végi anyaországi látogatás után elrepült két hét és máris beálltam, pedig még nénink se volt (hónapokig kerestük), nem tudtuk hogy lesz Matyival, de ha menni kell, hát menni kell.
Folynak a találkozók nénikkel, de valahogy egyik sem az igazi. Vagy ők nem feleltek meg nekünk, vagy mi nekik, vagy kevés volt a pénz amit tudunk adni, vagy csak nem akartuk rajzfilm és szappanopera nézetős, kivinni a gyereket nehezemre esik típusú nénihez hordozni Matykót. A munkapiacra való visszaállásra nem is különösebben készültem, csak úgy megtörtént egyik napról a másikra. A bölcsi ötletét elvetettük teljesen. Egyelőre Matyi Baróton van mamáéknál, lássuk hogy kapunk-e valakit aki vigyázzon rá.
Áprilisben voltunk kalákázni Backamadarason, ahol az ovis csoportos szülőkkel közösen építettünk egy fűzépítményt, és az ottani szülők készítettek nekünk gulyást. Közös gulyásozás volt, a gyerekek játszottak az udvaron és az óvodában, hangulatos dolog sült ki belőle.
Egyik hétévégén még családi bicajozást is tartottunk, kitekertünk a Maros-partra, kavicsot dobáltunk fagyiztunk. Apa mögött ülésben Sára. Matykó mamáknál volt.
Az egyesülettel nagyban szervezzük a májusi Születés Hetét.
Április végén volt a Szent György napok, amikor egy pár napot otthon voltunk, volt gyerekmentes felnőttes program: Kiscsillag koncert, sörözés haverokkal. Persze a gyerekek kaptak vásárfiát, sok nyalánkságot, én pedig nem kaptam egy normális népművészeti ruhát magamnak amibe az idei 4 esküvőből, amibe hívtak, legalább kettőre elmehettem volna. Kb. 10 éve ugyanabba a 2-3 ruhába járok az esküvőkbe és nagyon szerettem volna egy újat, a vásár jó alkalom lett volna, de valahogy nem találtam az igazit.