Matyiduma 4

Március óta - nem kell mondanom - rengeteget fejlődött a beszéde.
A leglátványosabb, hogy hosszú mondatokat mond, sőt: már mesél és mond és mond és mond, például este lefekvés után mesél, de akármikor csak úgy elkezdi és mondj a magáét, aztán vagy figyel rá valaki vagy nem. Már énekel is, egész gyerekdalokat, mondókákat elejétől végéig. Őszintén a mondandójának kb. felét értem meg, és a mondókáknál is sokszor a ritmus, dallam az amiből rájövök most éppen mit fúj, egy.két szót egy sorból még megértek. Tehát nem beszél túl tisztán, kevés mássalhangzót használ, leginkább magánhangzókkal akar beszélni: kée ie azt jelenti kérek vizet például.
Amikor nagyon elkeseredik, elszomorodik a segélykiáltás: Anya, gyeje issza... De hogy miért vissza, azt nem tudom, azt hiszem Sárától vette ezt át, mert ő ordította ezt utánam általában amikor hisztizett és én otthagytam. Régebb a Segíííí segíííí! volt a segítségkérés :)

Nyár elején még csak így kommunikált: ató nem me (autó nem megy), ümpa (lámpa), báci, ta (táncol), esz (eszik), ma már teljes szavakat használ, nem csak szótagokat és ragokkal használja, meg sok szó van egy mondatában.
Jól asszociál. Mutatom a csibét: csip-csip így beszél a csibe, mire Matyi csipdesni kezdi a kezét: csip-csip csóka....
mokukka
bikikli
pasziii (paszuly)
eldut (eldőlt)
meutoe (megütötte)

Befejeztem mosogatást:
- Kész, ennyi vót!