Az aranyközép

S akkor most, mint egy bölcs, megpróbálom jól megaszondani. Szerintem az egyensúlyon múlik minden, és ez a legnehezebb: jól egyensúlyozni, jól megmaradni a középúton. Mindenben. Nem extrémnek lenni egyik irányba sem, és akkor nagy baj nem lehet, és aránylag normális felnőttek lehetnek a gyerekeinkből majd. Egyelőre ezt próbáljuk, de persze néha máshol van az aranyközép a szülőpáron belül is. Például nekem belefér az ha egy nap egy karamellát kapnak vagy egy szelet Kinder csokit, azt az ujjamnyit, ami tejjel van töltve. De Apa szerint túl sok édességet adok nekik. Hol van itt az igazság? Középen?