péntek, október 21

Családi programok

Matyi szerdán hat hetes volt, tehát kilépett az újszülött korból, már csecsemő, vagy kisbaba. Ajándékba születésnapjára kapott egy Csík Zenekar koncerthallgatást. Őrülteknek tűnhetünk, de szerda este elmentünk a koncertre négyen. A kultúrban volt, tehát nem sportcsarnokos őrületre kell gondolni. Csak így tudtuk megoldani, hogy mindkét szülő, aki a koncerten részt venni vágyott, ott lehessen. A lurkók egy órát bírták. Természetesen a nézőtér szélén ültünk, hátul. Sára az ölemben nyugodtan végighallgatott három számot, egyet mocorogva, még vagy kettőt járkálva. Majd sétált Matyival és Apával a folyosókon, mert a kisebb is felébredt kb. 40 perc után, de csendben volt. Meglepetésemre sok gyereket elvittek a koncertre szülők, egy évesnél kisebbeket is. Amikor már nem lehetett, akkor nem maradtunk, de így is jólesett. Mindenképpen jobban sikerült mint a múltheti első családi nagy-bevásárlásunk egy hipermarketben, ahol Sára földhöz vágta magát (aznap másodszor) hisztijében, mert éppen negyed óra szórakozás után el akartuk vinni a ki is próbálható kisautók mellől, Matyi pedig felébredt a hordozó kosarában és sírdogált, nyekergett, stb. Tehát az első vicces jelenet az volt, amikor az őrjöngő Sárát próbáltam lefogni guggolva mellette, és annyira hátracsapta magát, hogy én is fenékre estem. Ott fetrengtünk az Auchan közepén, lustanyu blogbejegyzéseiből jutottak eszembe szituk, és most már abszolút megtudom érteni őket. A másik több percig tartó elég filmbeillő helyzet az volt, amikor az előbbi jelenet után még a muszáj dolgokat beszerezendő keringett a boltban két felnőtt két bazi nagy bevásárló kosárral és ölben két síró gyerekkel arra próbálván koncentrálni, hogy akkor mit is főzünk holnap.
Különösebben nem törődtünk azzal ki mit gondol, nem is néztünk senkire, másnak is van gyereke, találkozhatott effélével, még ha nem is látja be.
Persze ott megfogadtuk, hogy a közeljövőben ilyen bevásárlásra nem teszünk próbát. De amint azt mondani szokták, ha a lóról leesel azonnal ülj vissza, pár nap múlva megint elmentünk, de jobb tervvel készültünk. Amíg én Sárával játszóházazok a mallban, Apa bevásárol Matyival. A dolog első fele jól ment. Sacó csak akkor hisztizett amikor haza kellett menni, Matyi is felébredt, de kapott tejcsit (igen, egy csili-vili bevásárlóközpont padján sem szégyelltem megszoptatni, de kerültem a feltűnést, és igyekeztem hordozókosár által takarásban lenni - másnak valószínű kellemetlenebb a szitu mint nekem), majd vigasztalgattam ölben még egy kicsit és ahogy lehetett rohantunk haza.

2 megjegyzés:

Molnár Kinga írta...

nagyon ismerős. egyhamar, mi sem fogunk megindulni a 2 gyerekkel bevásárolni és főleg esős vasárnap délután nem. amúgy pedig nekem a tegnap a Praktikerben kellett szoptatnom, sétálva, festékválogatva. meg is néztek az emberek miatta, de hát fújják fel, nem érdekel...

Anyáci írta...

:))