Hétről hétre egyre nagyobbak a változások, és Szamócánk apró ügyeskedésekkel lep meg. Már az alvással is nagyot alakít, de mozgása is jobb: ha egyik karjára felakasztunk valamit, a másikkal leveszi róla; szinte megáll a két lábán, már csak kis támogatás kell neki, na persze ezt ritkán produkálja; egyre többet ringatózik négykézláb, és a tolatás egyre nagyobb távolságokra viszi őt, most már csak az előreindulás pillanatára várunk.
A múlt heti nagy mozzanat pedig az első fogacskák kibújása volt: igen, megszülettek, és észre se vettük. Pontosabban a folyamatot nem: nem volt sírás, át nem aludt éjszaka, különösen sok nyürizés sem. Múlt hétvégén, egy este kutakodtam a szájában, csak egy egyszerű rutin ellenőrzést végeztem, mert rég nem került rá sor, és hoppá!, érzem a kis éles/érdes felületet elől, a fogíny közepén. Pontosabban a bal alsó metszőfog bújt ki. Szemrevételeztük, a jobb kis fog helye is nagyon fehér volt, de az ínyt még nem pattintotta ki. Hát mondanom sem kell mekkora volt az öröm! Óriási kő esett le a szívemről: mégis túljutunk a "csak majszolni tud" állapoton, és bekövetkezik a rágás. A héten a jobb felőli kis fog is előbújt, az is észrevétlenül. Pár hét és reméljük már nem csak nagyítóval lehet látni a rizsszemeket Sacó szájában.
hétfő, április 26
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése