Mai szöveg Sárától 22

A születésnapos téma nagyon érdekli mostanában. Valami ilyesmit játszik, amikor kérdem:

- Kinek van születésnapja?

- Vasorrú bábának, fekete ruhájának.

Válasz innen

Szülinapja van valamelyik babának.

- Menj vásárolj valamit, amivel megkínálod a vendégeket.

Hozzám fordul, a boltos nénihez:

- Kérek tortát és üdítőt. Kösz!

Mindennaposak vécésügyeink:

- Matyi kell kakálni? Nyugodtan kakáljál be a pelusba, mert nem történik semmi baj.

A szobatisztaság felé vezető úton jól haladunk, a nagydolog ügye kicsit nehezebben ment. Egyik délután szalad szembe velem a konyhába:

- Anya tegyünk pelust, tegyünk pelust!!

Apropó lakáscsere... Játszunk, vendégségben vagyok "náluk".

- Szép lakásotok van!

- Most vettük, mert a másik eltörött.

Tusoltam, bejön a fürdőbe:

-Mi ez a füstszag?

- Ez gőz.

- Gőz az amibe te állsz?

Egy méhecskés könyv főszereplőjéről kérdi hogy hívják.

- Legyen Zümzi.

- Miért?

- Mert sokat zümmög.

Egy másik állatra mutat.

- Ez Tudor, mert annyit tudorkodik.

Az este jele ha megjelennek a csillagok az égen. Ilyenkor esti program van: fürcsi vacsi mese alvás. Vacsorázni hívom.

- Égve vannak már a csillagok?

Fagyit ettünk Bencéékkel. De Bencének nem kellett a fagyi, inkább az ostyáját ette.

Otthon Sacó meséli:

-...és Bence csak a gyökerét ette meg...

- Az ostyát.

- A tölcsérét...

Rendet rakunk, mert érdeklődők jönnek megnézni a lakást, amit egy hónapja áruba bocsátottunk. Sacó érdeklődik, mi történik most. A sztorit nagyjából már elmondtuk neki, tudja mire készülünk (lakás adás-vevés).

- Jönnek bácsik, hogy megnézzék a lakást.

- Azért, hogy nekünk legyen egy másik lakásunk?

Fényképeket nézegetünk, az egyiken én, egy Mikulás (egy színész beöltözve valami nem túl mutatós télapóruhába) és Judit barátnőm vigyorgunk, még 2006-ból való, amikor karácsonyi vásárt szerveztünk. Sára felfedezi a Mikulást. Kicsit töpreng, látszik rajta, hogy valami nem stimmel neki.

- Ez a vásárhelyi Mikulás?

Kicsit megnyirbálom egy zöld növény elszáradt leveleit.

- Miért vágod le a leveleit?

- Mert elszáradtak.

- Szegény virág!