A legfontosabb: érzelmi biztonság

Ígértem beszámolót a könyvről, itt van egy kisebb kritika féleség egy 4 gyerekes anyukától.
Részemről annyi, hogy jól esett elolvasni, sok mindennel egyetértek, adott kisebb kapaszkodókat, de tényleg csak kicsiket, mert eléggé végigfut minden témán a szerző. Valóban csak válogatásokat tartalmaz Vekerdy előadásaiból, egy-egy részlet kifejezetten ismerős volt. Aki olvasott már tőle, az találkozhatott ezekkel a szövegekkel. Témái a fogantatástól a kamaszkorig terjednek.
Tetszettek a példái, az "okosabbak" megállapításai/említései, legyen az kollégája a szerzőnek, vagy múlt századelőn munkálkodó orvos-pszichológus-pedagógus. Kaptam egy kis nyugtatást kamaszügyben is, mert már előre fáj a fejem a második hisztikorszak miatt, de Vekerdy nem festi le éppen olyan szörnyűnek, ha az "ő praktikáit" tudjuk alkalmazni (vagyis türelem a százasköbön), és a jó alapokat már most le kell rakni hozzá, késő egy kamaszt nevelni. Őt már nem lehet nevelni, csak ahogy Vekerdy Kontra Györgyöt idézi: a legtöbb amit tehetünk egy kamaszért, hogy elviseljük a jelenlétét. "Mert utoljára 3 éves korában igényelt annyi mindenestől elfogadó szeretetet és gyöngédséget, mint most. Ezt azonban nem tudja kimutatni!"
Kifejezetten tetszett az olvasással kapcsolatos rész, amelyben konkrét szerzőket és műveket ajánl a gyerekeknek.
Könnyen emészthető, hamar olvasható, egyértelműen magyarázó könyv. Aki már ismeri a szerző előadásait az hanyagolhatja, de aki csak most ismerkedik Vekerdyvel, vagy a gyerekneveléssel: annak must read! A könyv nagyjából Vekerdy hitvallása az egész gyereknevelés témáról dióhéjban. Ha jobban kibontaná a témákat, akár egy dr. Spock méretű "gyereknevelési bibliát" is kiadhattak volna.