Mai szöveg Sárától 30

A szerepjátékok a mindene. Három kedvenc szerepjáték van: orvosos, szülinapos, családi élet - ki kinek a mije, hány évesek, hova járnak óvodába, iskolába, bölcsibe, egyetemre(!). És ritkán esküvős. Éppen esküvőkről van szó, azt játssza, hogy ő a menyasszony és Matyi a vőlegény (amúgy többször elmondta, hogy neki majd ha megnő, Matyi lesz a férje). Mérges, durcás valamiért. Mondom neki ne legyen az, mert:
- Az esküvő a legboldogabb nap az életünkben!
- Nekem nem!
 Babázás közben nekem:
- Jaj, picike, ő még gyermek, tudtad?

- A farkas bent van a tűzben...Én olyan tűzoltó vagyok, amelyik megeszi a farkast.
 - Mentsd ki a farkast!
- Nem, mert ők okozták a tűzet!

- Matyival eljátszodjuk a Vukkost!
- Olyan tűz van, mint egy mocsár!

Miniatűr állatokkal játszunk:
- Ez az apaló, mert nincs cicije.

- Nagyon viszketnek érzem magam.

Talán óvodai örökség, hogy ezt nem szeretem, azt nem szeretem. Ovi előtt semmire sem mondta ezt. Tény, hogy az utóbbi hónapokban rosszul eszik, s mindig ez a kifogás: nem szeretem. De persze meg sem kóstolta.
- Én nem szeretem a fokhagyám.

A nyelvtan még mindig nem az erőssége:
- Most nézem a kettedik rajzfilmet.

Apa az erkélyről köszön valakinek:
- Ki volt az?
- XY.
- De hogy a csudába került ide?

Rohangál a szobában:
- Anya ne fogjál meg, hogy tudjak szaladgálni vígan a réten!

Sokat hallotta a világgámenést:
- Kik vannak a világába?

- El is megyek világgá és nem jövök haza soha. Csak ötödikén jövök haza.

- Ma már holnap van?

Rajzolt.
- Ez egy fa.
- Nem, ez egy kidőlt fa, és ez egy repülő. Elmesélem hogy történt. Akkora vihar volt, hogy kidőlt a fa és a repülő leereszkedett az égből!

- Béka van a hasamban, brekegel a hasam.

Nagyon felnőttes megnyilvánulás. Észbe kap, Bencék névnapja volt aznap. A csoportban három is van.

- Ó, Istenem...elfelejtettem felköszönteni Bencét!
- ...
- Egyik Bencét sem köszöntöttem fel!