Karácsony + új év

A karácsony akkor szép...énekelhetnénk, ha
...együtt van a család. Kipipálva. Mind a négy nagyszülő nálunk volt szenteste, ki előtte, ki pedig utánna tartózkodott nálunk pár napot.
...van egy csodaszép karácsonyfánk. Kipipálva. Végre volt saját fánk, nekünk, amióta együtt vagyunk és létezik a kiscsaládunk nem volt még saját díszítésű fánk, mindig valahol otthon, de nem a mi otthonunkban ünnepeltünk. Idén leginkább én ragaszkodtam ahhoz, hogy két gyerekkel ideje, hogy legyen saját karácsonyunk, ünnepeljünk nálunk, hívjuk hozzánk a nagyszülőket, és legyen saját fánk. Ne mi vándoroljunk családról családra, otthonról otthonra. Nem kizárt, hogy lesznek még olyan évek, amikor mi utazunk, de jó lenne már meghonosítani családunkban az ünnepléseket is, a gyerekek is akkorák, hogy felfogják a dolgokat, stb.
...és még egyebek is kellenek hozzá, de azokat most nem sorolom, röviden csak ennyi, amit egy barátnőmnek írtam az ünnepek alatt:
Nos en csak most jutottam el odaig, hogy mindenki lefekudt es a telefonomrol tudok fbzni, mert ma egy percre ha megalltam az sok. Jo s szep a nagy csalad, de faraszto! Sikeresen tuleltuk nyolcasban a szent estet, de Gergo kijelentette, hogy ez volt az elso s az utolso karacsonyunk itt, mert ezt a cecot kibirni... :) Hol kezdjem? Tegnap este nem kaptam szaloncukrot se auchanba, se billaba, se magyarboltba. Ejjel 12-kor a Realba vasaroltunk, kaptunk szaloncukrot is. Ma ket orat keringtunk a varosban, mig talaltunk normalis fat 120(!) lejert, azt hittuk utolso nap olcsobb lesz, tevedtunk, kinalat se volt nagy. Ket orat kinlodott 3 ferfi a teraszon s a szobaban, mig betettek a tartoba, aposom kezebe beleallt a kes amivel faragtak a torzset. A vacsorat Gergo keszitette meg apos segitsegevel (kacsacomb mazsolas lilakaposztaval, amibol kifelejtettek a mazsolat:), mig en rendet raktam es fel orat csak az ajandekokat hordtam a fa ala, es igy is 3 ajandekot utolag raktam be mikor Sara mar bontogatott, mert megfeledkeztem roluk. Nalunk a valsag nem erzodott, tul sok ajandek volt, Sara meg is unta bontogatni, mar az elso kettonel leragadt es csak varrt volna a jatekvarrogeppel, meg nezegette volna a konyveket. De legtobbet a szajharmonikaval volt el, ennek a mi fuleink annyira nem orultek ( Álmost kell erte megnyakasszuk). A diavetito elinditasakor azt mondta o nem hallja, mondtuk, hogy nem is fogja, ezt majd mi meseljuk neki. Hiaba na, 21. szazadi laptoppos gyerekek... Fazni nem fogunk: Sara ket kabatot, sapkat, kesztyut, zoknit kapott, Gergo cipot s kabatot, en csizmat, Matyi hazicipot, kabatot, kesztyut, zoknit. Konyv is kerult elo legalabb 8 a gyerekeknek, plusz mamaknak, tatanak, bor is volt ott tobb uveg, s kenceficebol feltankolt engem az angyal fel evre minimum. A nap legszarosabb reszei azok voltak, amikor Matyi beszart, 3-szor, nagyon megy a gyomra, nyakig ert neki, 3 rend ruhat mostunk ki kezzel. Unnep fejebe rizset evett almaval s banant, s rosz izu gyomorfogot ivott. Azt hiszem az antibiotikum csapta meg a gyomrat, amit a hulesere kapott, nyugos, anyas volt egesz nap. Na azt hiszem ennyi eleg. A tanulsag, hogy mindent idejeben el kell tervezni s amit lehet kesziteni, hogy ne utolso napokban kelljen futkarozni. A fank nagyon szep, buszke vagyok ra, es arra is, hogy sikerult kicsi konyhankban korbeulni mind az asztalt, es vacsora utan Gergo mosogatott el, aki azert se huzta nagyon az orrat, hogy 60 lejre vett meg 6 darab kacsacombot, igazan mintaferjem van. Sara kohog, de ennek ellenere szegeny ma 3 orat setalt mamakkal, hogy tudjunk elkeszulni, megjojjon az angyal nagy titokban, harman diszitettuk a fat, voltak templomban, cukiban. Remelem meggyogyul hamar. Ja, es nagy keszulodesunkben pestre, beugrott, hogy le van jarva Sara utlevele (lúúúzerek!) ugyhogy unnep utan futas a rendorseg surgossegi utlevelert. 
Azóta már tudjuk, hogy nem mentünk útlevélért és Pestre sem, mert Apa is lebetegedett...

Az új év hozott jót is, rosszat is.
Jó volt a szilveszterezés gyerekesekkel, két nap négy gyerek négy felnőtt. Voltak viták persze a gyerekek közt, felfordult ház (na persze nem a mienk, mert ők udvaros házban laknak), de sikerként könyvelhetjük el, hogy két este is sikerült négy gyereket elaltatni egyszerre, sőt még két nap egymás után délután is megtettük ugyanezt, a mieink például ugyanabban a szobában aludtak el! Elsején szánkóztunk a város széli domboldalon. Lányunk eléggé labilis lelkiállapotban volt hetekig, szánkózásnál is nagyokat akaratoskodott és sírt, rinyált mindenért, de végül elismerte, hogy jó volt. Ezeket a gyerek problémákat sikeresen ki is beszéltük szülőkül a két éjszaka alatt amit ott töltöttünk, jó volt olyanokkal dumálni akiknek ugyancsak ekkora gyerekeik vannak, ugyancsak fiú-lány párosításban, és ők is hasonló cipőben járnak gyakran.
Jó volt a januári otthonlét, habár k..va hideg volt, de volt pár nap amikor csak a lányocskámmal lehettem, mert a banda két részre oszlott: a fiúk Barótra, a lányok Szentgyörgyre mentek. Játszóházaztunk, dédimamáztunk, stb., és nem utolsó sorban tatával voltunk aki két hónapra jött haza messziről.
Jó volt az egy hétvége sízés gyerekek nélkül, végre, csak felnőtt társasággal Borszéken. Gyakrabban kéne ilyen gyerekmentes meneküléseket bevezetni, de elég nehezen lehet kilogisztikázni.
Rossz volt, hogy betegséggel zártuk az évet, karácsonyra lerobbant a család, én csak szilveszterre, de nagyon, torokfájás, orrdugulás, effélék. Aztán valami kis kelésem, ami 3 éve meg se mukkant, csak egy kis bogként lapít a vállamon, mint egy ki nem fakadt, hanem betokosodott pattika, most hirtelen (gondolom legyengült immunrendszer miatt) begyulladt, és antibiotikumos-gyulladáscsökkentős kezelés után egy sebészbácsi kimetszette. Majd két öltéssel összevarrta a lyukat, amit bőrömben ejtett. Nem volt kellemes, pedig kaptam érzéstelenítőt, amiről később megtudtam, hogy csak a fájdalmat nem érzi tőle az ember, de nem zsibbasztóként működik, vagyis éreztem azt, hogy kotorásznak a bőröm alatt és keresik a ciszta (a bőrgyógyász fogalmazott így) fészkének darabkáit, amiket egyenként kiszedett, majd éreztem az összevarrást, amit azért kaptam, hogy ne kelljen kötözésre járnom, így tíz nap múlva kivették a szálakat (ezt tényleg meg sem éreztem). Ha szerencsés vagyok, akkor teljesen sikerült a tokot kitakarítani és megszabadultam a dologtól, ha nem akkor újraképződhet, és majd egyszer megint gondol egyet és begyullad a kis faggyúcsomó.
Rossz volt az is, hogy visszajőve az otthoni és borszéki kiruccanásból Matyika lebetegedett megint, három napos antibiotikumos kezelésen esett át, amitől hamar és rendesen rendbe is jött.
És ez volt a legjobb: január második két hetében még csak nem is szipogott egyik sem, most először a tél folyamán! Két hétig nem voltak betegek... De most újból. Nagyjából havonta egyszer előjön a betegség. Sára durván köhög s taknyos, láza is van, pedig neki nem szokott, és 3 nap után már a kisebb is kezd köhincsélni...az apjuk is lerobbant két nap késéssel, de ez csak természetes, ők mindig egy húron pendülnek a lányával. Még nem voltunk orvosnál, mert már tudom a verdiktet, gondoltam várunk lássuk hova fejlődünk. A láz- és köhögéscsillapítót magamtól is tudom adni nekik. Ha rosszabbul lesznek elmegyünk dokihoz.
Az új évben még az is új, és remélem jó, hogy kisebb-nagyobb melókra számíthatok, leginkább önkéntes alapon, de akkor is: egy kicsit kinyílik a világ, emberekkel találkozom, van cél, van terv, van motiváció, van mozgósítás, és már nem csak a gyerekekkel való itthon ülésről szól az élet. Nem mintha ez rossz lett volna, de azért 3 és fél év az nem kevés.