Játszóhétvége

A bezártság játékra kényszerít. Na meg a nagylány is. Anya, játszódjunk, menjünk játszani, ketten. És húzza a kezem. Ez megy kb 3 napja. És anya hozzál vizet, anya mosdasson le, anyával alszom, anya olvassál, stb. Mint két kicsi élősködő: az egyik már mondja, a másik csak sírja amit akar, és az vagy ölben levés vagy cici. Amióta Sárát hazahoztuk mamáéktól nagyon anyás. Biztos az egyik kiváltó ok, hogy egész nap velem van és Matyival, és látja, hogy a kicsi sokat lóg rajtam, vagyis bezavar a képbe. A hétvége igazi családiasra sikeredett, alig mozdultunk ki a betegség és a köd miatt. Jutott idő játszásra is végre, főleg mert Apa is itthon volt, s legtöbbször M.-et lefoglalta, amíg Sárával foglalkoztam. Általában beosztjuk, mindkettőnkre jut mindkettőből. Nincs az, hogy csak Apa csinálja ezt vagy azt, igaz, altatni egyiket is másikat is inkább én szoktam, de a nagy fürdetése inkább Apa reszortja, míg a kicsié az enyém.

Szombaton csak vásárolni mentünk el, újból bevállaltunk egy négyes hipermarketezést, de most kivételesen jól bírták a gyerkőcök. A játékos polcoknál sokat időztünk, de Sára egy szóra jött utánunk és nem hisztizett semmiért. Nézelődött a Mikulás, és megállapítottuk, hogy Sárában nagy a vonzalom az autók, traktorok, markolók iránt, leginkább ilyen játékokat emelt le és nézett meg. Meg is nyugtattam, hogy majd amikor Matyi autókat kap, ő is játszhat velük. Észrevettük amúgy, hogy nagyon érdeklik a technikai dolgok, például ha Apa valamit javít (számítógép, rádió), és nagyon szeret autót vezetni Apa ölében vagy egyedül a parkoló autóban.

A hétvégén kirakósoztunk, sátraztunk, teáztunk és ebédeltünk a sátorházikóban, gyurmáztunk, labdáztunk, építettünk házat a hódnak, aki nem csak lefeküdt benne, hanem még a kutyáját is megsétáltatta a ház körül, rajzoltunk, vágtunk és ragasztottunk, rengeteg könyvet olvastunk-nézegettünk, majd minden játék előkerült, rajzfilmet nézett kedvére, zenét hallgattunk, táncoltunk. Néha mégis úgy éreztem ez sem elég, még több anya kell neki...