szombat, május 7

Régi mániám...

Van Sárának pár mániája, amiket most felsorolnék. Imádja a lépcsőket, vele járó lépcsőzést, a küszöböket, oda s vissza járkálni rajtuk, minden felületi magaslatot ahova fel meg le lehet lépni, például járdaszegély. Ja és az ajtók!
Nos a lépcsőkkel igazán a múlt heti majálisozáson járta meg. Bözödön voltunk jó nagy társasággal falusi udvaros háznál, 6 betonlépcsőfok vezetett fel a ház tornácára. Egyszer csak arra kapom fel a fejem, hogy Sára nyivog, fogta a korlátot és lógott rajta, becsúszott a korlát és legalsó lépcsőfok közé. Ejnye-bejnye, na nincs semmi baj, oda kell figyelni, fogni szépen a korlátot és valakinek a kezét ha akarsz lépcsőzni (persze a gyereklépcsőztetés elég hamar megunható foglalatosság felnőtteknek). A következő alkalom nem ennyiből állt. Valakik épp menni készültek haza, haton álltunk a lépcsőn, a kis csajnak valahogy mégis sikerült a lábak között leesni és gurulni 3 lépcsőfokot. Hát bevallom ekkorát még sosem esett. Volt is sírás! Szerencsére vér nem folyt, aránylag jól megúszta csak egy kis horzsolással a fején. Ölbe, mosdatás, takonytörlés, duruzsolás a fülébe, hamar meg is nyugodott. Bekentük a fejét valami géllel, amitől nem kékült be nagyon, hamar meg is gyógyult. Persze a vér mindenkiben megfagyott ott helyben, aki látta a betonon vágódni a leánykát. Az eset után épp beborult: felöltöztettem, hagyta is. Nagyon jó kislány volt a nap hátralévő részében, fél óráig még a lépcsőt is elkerülte, aztán megállt a tetején csak nézett lefele, persze rögtön három felnőtt ugrott oda, hogy fogja ha indulni akar. Amúgy a majális szép volt, kint, napsütés, husika, friss idénysaláta, minden ami vele jár. Sára Bencével játszott, pontosabban még csak egymás mellett játszanak és akkor kerülnek interakcióba, amikor valamelyik a másiktól elvesz valamit. Ez leginkább Bence. Sára inkább csak megy sóvárogva Bence után aki a motorján ül, mondogatja, hogy motor, amolyan lassú víz partot mos módon, hátha egyszer ő is odakapja. Néha meg is kapja, de lábbal hajtani még nem tudja, inkább csak húrcolássza maga után, fel-felül rá.
A másik nagy mánia az ajtók nyitása-csukása. Régebb ha becsukta a hűtő vagy teraszajtót, az nem volt éppen döndülésmentes és mondta is mellé: BUMM! Most már leszoktattuk róla, pár napja egész elfogadhatóan csukosgatta a teraszajtót és mondogatta: Szépen.....szépen....

Nincsenek megjegyzések: