Várakozás

Friss hírekkel nem szolgálhatok. Még mindig betegeskedünk, én már kétszer torokfájós gyanus voltam, de aztán mégsem ütött ki rajtam a dolog, remélem nem az a terve, hogy mire a többiek a családból meggyógyulnak én lebetegedek.
Múlt héten és most is kihagytuk a babafoglalkozást, és az babapancsit is (két hete az is elkezdődött). De némi (valójában elég csúnya) köhögése és állandó taknyolása a manónak sem akadályoz meg abban, hogy kidugjuk az orrunkat a házból. A levegő kell, és meg is bolondulnánk ha már szeptemberben heteket kéne ülni a házban, lesz erre alkalom decemberben, januárban, amikor már délután 5-kor sötétedni fog. Szóval a mindennapi sétánk megvan, főleg a déli mert olyankor süt a nap, enyhébb a szélmozgás. A délutáni - mostanra mondhatni esti - sétánk ma például elmaradt, mert Sackó háromnegyed hétkor kelt. Fél nyolckor sötétedik, tehát mire elindultunk volna, térhettünk volna vissza. Inkább nem mentünk ki. Szombaton pedig egésznapos kiruccanásunk volt: fesztiváloztunk! Töltöttkáposztafesztivál Parajdon, hőlégballonfesztivál Vármezőn. Kihagyhatatlan programok :). Lófráltunk, tátottuk a szánkat, pontosabban a káposztára csak tátottuk volna, de az órás sorbanállást nem vállaltuk be a töltelékekért, még ha ingyen voltak is. Sok-sok ember kis helyen, 28 versenyző csapat és ínycsiklandó illatok jellemezték az eseményt. Ezek közül a sok-sok ember kis helyent elégeltük meg leginkább, és átmentünk Vármezőbe, ahol elfogyasztottuk a szokásosat: pisztráng fokhagymával ("muzsgyéj") a kihagyhatatlan étek, amit mindig eszünk amikor Vármezőbe járunk. Persze Sára is belakmározott halból (fokhagyma nélkül) és szalmakrumpliból. Este időben hazaértünk és még kibírta a vacsorát és fürdetést is, szokásos időben feküdt.
Most meg már jó lenne meggyógyulni, elegem van a gyógyszerbeerőszakolásból, az állandó orrtörlésből és orrszívásból, gondolom Sárának is, na meg a hajnali köhögésre ébredések sem kellemesek. Lassan elfogy az antibiotikum (amoxicilin). Változás az állapotában: semmi. Kitartó egy vírus! De azért jó kedélyű, mintha már beletörődött volna hűlésébe a törpénk. Lehet hogyha a halat fokhagymásan ette volna, az kiűzte volna belőle a betegséget...?? Várjuk, hogy meggyógyuljon Apa is, Sacó is, és várjuk már, hogy túllegyünk azon a nagy felforduláson, ami még el sem kezdődött: szerdán kazánszerelés! Mindennel ami ezzel jár: sok fúrás, por, csővek, csavarok, heggesztés, törés, vágás, futkosás, pakolás, takarítás. Lesz itt égszakadás-földindulás. Keresem, hogy hova meneküljek Sárával legalább egy fél napra. Senkihez nem mehetünk amíg beteg, nehogy más is elkapja, így majd az utcákat rójuk és talán felkeressük mind a 9 játszóteret, ami a környékünkön van (a múltkoriban összeszámoltan, a Kövesdombon nagyjából ennyi van).